Felelős állattartás szabályai

1. Felelősség: Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is. Aki felelősen gondolkodik, csak olyan állatot választ maga mellé, amelynek meg tudja teremteni a megfelelő életfeltételeket. Legyünk tehát tudatában annak, hogy egy életre választunk. Az ő életére.

2. Szeretet: Ez a szeretet azonban legyen kölcsönös: nyújtsunk legalább ugyanannyit belőle kedvencünknek, mint amennyit tőle elvárunk és kapunk. Sohase töltsük ki mérgünket, rosszkedvünket rajta, nem tehet semmiről, nem is érti, hogy miért viselkedünk így.

3. Táplálás: Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mint a helyes összetételű, kiegyensúlyozott táplálék. Tartsuk tehát be kedvenceinknél is a táplálási szabályokat és követelményeket. Mindig azonos időben, a fajtájuknak legmegfelelőbb eledelt adjuk nekik. Vizes táluk sem száradhat ki, a szomjúságtól az állat ugyanúgy szenved, mint gazdája.

4. Mozgásigény: Az egyes fajták mozgásigénye eltérő, de függ az adott állat életkorától is. A lakásban tartott kedvelt kisállatoknak (hörcsög, madár, hal, hüllő) is van mozgásigényük. Ezt szem előtt tartva mindig az állatok számának és méretének megfelelő méretű elhelyezést alakítsunk ki!

5. Egészség: Óvnunk kell kedvenceinket a fajtájukra veszélyes bajoktól. Ezért minden kötelező és ajánlott oltást időben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak. Ezért évente legalább egyszer ellenőriztessük kedvencünk egészségét az állatorvossal. Nem szabad megfeledkezünk a rendszeres féregtelenítésről sem.

6. Utódok: Nemcsak kedvencünkért, de születendő utódaiért is felelősek vagyunk. Ezért csak akkor fedeztessük kedvencünket, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy az utódoknak ugyanolyan felelős gazdát tudunk találni, mint amilyenek mi vagyunk. A legjobb megoldás, ha ivartalaníttatjuk őket.

7. Környezet: A felelős állattartásnak az a lényege, hogy társállat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát, s mindez összhangban legyen környezetükkel. Legyünk tehát mindig tekintettel környezetünkre