Görög teknős

(Testudo hermanni)

 

görögteknősElőfordulása: Főleg Görögországban, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Dél-Franciaországban, Korzikán, Szardínián és Olaszországban élő szárazföldi teknősfaj.

Megjelenése: A kifejlett egyedek hossza 12-23 centiméter. Páncéljuk magasan ívelt, ovális, mellvértjük lapos (a hímeké homorú), alapszíne okkersárga melyen eltérő nagyságú sötét foltok helyezkednek el. Egyes egyedekről hiányozhat a mintázat. Páncéljukon jól megfigyelhető növekedésük szakaszossága. E rovátoltság alapján nem lehet megállapítani a teknősök korát. Az idősebb példányokról ez lekophat, páncéljuk simává válik. Lehet találkozni, olyan egyedekkel amik páncélja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai sérülések, legtöbbször ragadozó madarak okozzák, magasból sziklákra, néha úttestre ejtik a teknősöket, hogy páncéljuk összetörjön.

Életmódja: Telelésük novembertől márciusig tart, ébredés után 1-2 hétig intenzíven táplálkoznak. Mikor beindul a bélműködésük, keringésük és kondíciójuk is helyre állt, kerül sor a párzásra. Párzási időszakban a hímek igen hevesen udvarolnak és rengeteget mozognak, nagy területeket járnak be a nőstény után kutatva. A nőstények általában passzív viselkedést tanúsítanak a hímek felé, gyakran nem vesznek róluk tudomást és próbálnak tovább haladni, ekkor a hím hosszas lökdösődéssel udvarol. Természetes élőhelyeiken elsősorban nagy rosttartalmú növényi részekkel táplálkoznak. Ezek rosttartalmát a vakbél baktériumflórája tárja fel. Fogyaszthatnak hullott gyümölcsöket, dögöt és állati ürüléket is.

Szaporodása: A nőstények 5-8 darab, 32 x 25 milliméteres tojásokat raknak, melyek időjárástól, hőmérséklettől függően 57-100 nap elteltével kelnek ki. Évente akár 2-3 fészekaljuk is lehet.

Védettsége: A tartásához CITES – engedély kell.

Back to Top
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
Facebook
Facebook
Instagram