Király Piton

A király piton (Python regius) a kígyók (Serpentes) rendjébe és a piton félék (Pythonidae) családjába tartozik. Gyakori terráriumi állat világszerte.

Elterjedése, élőhelye: A király piton nagy területen elterjedt faj Afrika nyugati és középső területein. Elterjedési területe Gambiától keltre egészen Szudánig elhúzódik. Az első példány megtalálási helye nem ismert. Nagy elterjedési területén belül sokféle élőhely típuson előforduló faj, a trópusi esőerdőktől kezdve a száraz, kisebb füvű szavannákon át egészen a mezőgazdaságilag művelt területekig. A zárt erdőket kevésbé kedveli.

Megjelenése: Kisméretű óriáskígyó, az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb. Testhossza 90–182 cm. A nőstény a nagyobb, átlagos hossza 122–137 cm, míg a hím 90–107 cm-re nő meg. Kis fejű, zömök testű kígyó. Pikkelyei simák. Az ivarok hasonlóak, a nem csak a hemipénisz keresésével határozható meg, ami történhet szondával, vagy a hemipénisz kézi kifordításával. Mintázata és színe változatos. A vad alak alapszíne többnyire fekete vagy sötétbarna, világosbarna vagy mintával és világos, akár fekete mintás fehér hasi oldallal. A többi mintázat és szín a szelektív tenyésztés eredménye.

Életmódja: A száraz évszakban nappal emlősök ásta földalatti üregekben rejtőzik, míg éjszaka vadászik kisebb gerincesekre, elsősorban rágcsálókra. A fiatal egyedek madarakat is fognak. Látása gyenge, elsősorban a száján lévő hő érzékelő szervre hagyatkozik. Éjszakai állat, azonban mikor esténként lehűl a levegő 21 C° fok alá, időszakosan felhagy a vadászattal. Ilyen hideg leginkább decemberben és januárban van az élőhelyén. Két vagy három évente tojik, 3-11 pergamenhéjú tojását földalatti üregekbe rakja. A nőstény a tojások köré tekeredik, és a kis pitonok kikeléséig velük is marad. Ez időszakban nem táplálkozik, csak a tojásokat védelmezi, és izommunkájával melegíti. A költés az egészséges nőstényt nem viseli meg, viszont ha amúgy is legyengült állapotban van, jelentősen leromolhat az állapota. A kicsik 55-60 nap múlva kelnek ki. A tojásból kikelő kis pitonok már önálló életre képesek. A kikelt kicsik gyakran még egy napot a tojásban maradnak, csak a fejüket dugják ki.

A fiatal pitonok 3–5 éves korukra ivaréretté válnak, és akár 20 évig is élhetnek. A leghosszabb ideig élt király piton 48 éves korában pusztult el. A szaporodóképességet a testsúly is befolyásolja: a hímek nem szaporodnak 600 gramm, a nőstények 1200 gramm alatt, bár akadnak kivételek. A minimális testsúly hímeknél 300-400, nőstényeknél 800 gramm. Fogságban a hímek 800 gramm alatt nem szaporodnak; a nőstényeknél ajánlott megvárni az 1500 g elérését. A király pitont nemcsak bőréért, hanem húsáért is vadásszák, amely számos afrikai törzs kedvelt csemegéje. Veszély esetén labdává gömbölyödik, fejét és farkát elrejti. Ekkor akár görgetni és tologatni is lehet, ezért kapta angol nevét (ball python=labda piton).

Szaporítása: A sikeres szaporításhoz különítsük el egymástól a hímeket és nőstényeket, valamint csökkentsük a terrárium hőmérsékletét az esti időszakban 20 Celsius-fokra. A több hét eltelte után újra összeengedett kígyók remélhetően párzanak; a párzás eredménye körülbelül 1 hónap múlva 4–7 tojás lesz. A párzási idő végére állítsuk vissza a hőmérsékletet. A tojásokat rábízhatjuk az anyára, de ha szükség van rá, keltetőt is használhatunk. Előbbi esetben ne etessük az anyaállatot a költési időszakban. A keltetőben 29–32 Celsius-fokot, és 90-100% közötti páratartalmat biztosítsunk (egyesek szerint ajánlatos 65–75%-on kezdeni, majd folyamatosan emelni majdnem 100%-ra).

Back to Top
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
Facebook
Facebook
Instagram