A zöld leguán

A zöld leguán (Iguana iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.

A zöld leguán Amerika trópusi területein, Dél-Mexikótól Paraguayig, valamint Brazília déli részén nagyon elterjedt. Néhány Karib-tengeri szigeten is előfordul. Bár manapság nem veszélyeztetett faj, húsáért és a terráriumoknak való eladásért vadásszák ezt az állatot.

Megjelenése: Az állat testhossza 1,2–2 méter, testtömege 1,2–8 kilogramm. A kifejlett hím pikkelye szürkészöld, toroklebenye jól fejlett, háttaraja hosszú és hátrahajló. A kifejlett nőstény testfelépítése könnyedebb, mint a hímé, toroklebenye és háttaraja kisebb. Farok hossza a törzs hosszának háromszorosát is elérheti; izmos és ostorhoz hasonló, védekezésre is alkalmas. Hosszú és hátrahajló karmai vannak, így az állat jól meg tud kapaszkodni az ágakon; a nőstény ásásra is használja őket. A fiatal leguán fényesebb színű, toroklebenye még alig fejlődött ki, háttaraja rövid.

Életmódja: A zöld leguán alkalmanként csoportosan él, és nappal tevékeny. Tápláléka levelek, bogyók, gyümölcsök és más növényi táplálék. Anyagcseréjükhöz némi állati eredetű táplálékra is szüksége van. Növendékkorában gerincteleneket is fogyaszt.

Szaporodása: Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A párzási időszak a földrajzi fekvéstől függ. A nőstény évente egyszer rak tojást, de ekkor 25–60 darabot. A tojásokat 30 centiméter mély alagútba rakja. A kis leguánok 90 nap múlva fejlődnek ki.